Amikor suttyó koromban rejtőjenő összest olvastam minden hónapban kétszer, hihetetlennek tűnt, hogy van ojan heje a világnak, ahol ül az ember a mindegyholban, tossza a víz, nehéz a levegő és valamiért a tömény italok simogató megváltást hoznak a vízháztartásra, a hörgőcskékre és az idegekre és a századosságra.
És ez akkor ojan nagyon férfiasnak, már-már hősiesnek tűnt.
Most itt ülünk a come on it’s monszunban, tosz a víz, a levegő jelentős része elfogy valahol a mandula környékén, vilmoskörtét iszunk - persze szigorúan fertőtlenítés céljából - és tényleg jótékony hatású.
De semmi férfias és hősies nincs benne.
Úgyhogy innen üzenem néktek felebarátaim, bizony tegyétek le könyveiteket, kerekedjetek fel és ismerjétek meg az életet, mert az könyvekből meg nem ismerhető, illetve csak tévesen, de mi az hogy téves, és mi van ha az jobban tetszik. Na mindegy.
Az indiai öttusa első számát imponáló fölénnyel, magabiztos játékkal Balogi Anna sporttársnő nyerte.
Az FC Mango Lassi szineiben induló versenyzőnő a hasmenés számban megvédte címét, és négy nap után produkált maradandót.
Eredménye nem volt váratlan a sportrajongók előtt, hiszen emlékezhetünk rá, két éve Indonéziában egy gyönyörű öt hetes giardia lambria baktériummal már észrevétette magát, de senki nem várt tőle idén ijen jó eredményt.
Nagy várakozás előzte meg a második számot, a leprát, de Pocsai Zsolt, aki szinte a semmiből tűnt fel, toronymagasan nyert, az ötödik napon elért remek Európa-csúcsával.
Halljuk a győztes hogyan látta belülről a versenyt:
- Az ötödik napon éreztem, hogy nagyon ragadnak rám a többiek. Korábban már több szökéssel is próbálkoztam a városi szakaszon, de nem sikerült leráznom őket. Egy óvatlan pillanatban megindultam a fényképezőgéppel és a többiek nem tudtak követni. A tengerparti részről a fojó torkolata felé haladtam, hogy halászokat fényképezzek. Épp a zársebességgel bíbelődtem, amikor is egy kedves aranyos bácsika toppant elém. Üdvözöltük egymást főhajtással is, és kézfogással is. Bemutatkoztunk, majd közölte, hogy leprás, és hogy van itt egy központ,1500 egyesületi taggal és nekik gyűjt adományokat. Ekkor még nem hittem el, hogy győztem, de a nyomaték kedvéért megmutatta sportciőjét, mejből hiányzott a háromnegyed lába. Annyira lenyűgözött a marketingnek ez a csimborasszója, hogy 50 rúpiával járultam hozzá az indiai utánpótlás-neveléshez.
És most valami egészen más.
Egy ember, akinek halászhajó van az ínhüvejében.
Tegnap érkeztünk le Goáról Gokarnába.
Goa a diáksziget és a sajószentboglári búcsú keveréke. Műhippik, önmagukat lazának tartó elméleti fizikusok bé nejükkel, és rengeteg belföldi turista, és vicces negyedikes textiliparisok osztájkiránduláson.
Az ellentmondás talán a legjellemzőbb az eddig látottakra.
Úgy vezetnek, mint az idióták - most jöttünk kb. 200 kilométert taxival, és ha jól számoltam kétszer voltunk kettesben. Először, mikor elindultunk, másodszor mikor megálltunk pisilni félúton. Alant következzék egy előzés leírása:
A hegyi szerpentinen haladunk ötös sebességben a felezővonalon, reménykedve a szembejövők jóhiszeműségében. Amikor – még mindig ötös sebességben - megérkezünk az előttünk haladó teherautó és az út bal oldalán egymás mellett haladó robogó mellé, akkor a felezővonalat átlépve kipillantunk a szembejövő sávba.
Az itteni SI rendszert figyelembe véve:
(100 gyalogos=1 biciklis
3 biciklis=1 motoros
2 motoros=1 autós
2 autó=egy elcseszett nagy teherautó)
Amennyiben csak 100 gyalogos, vagy 3 biciklis, vagy 2 motoros, vagy 2 autó van a szemközti sávban, megkezdjük a szabájos előzést. Az esetek jelentős részében, ha módunkban áll, ez beláthatatlan balos hajtűkanyarokban történik. Az előzés megkezdésekor heves dudálással hívjuk fel magunkra a figyelmet és szolgáltatunk többletinformációt a közlekedésben résztvevőknek, négyesbe váltunk vissza és lesz ami lesz.
És bazze nincs baleset és mindenki halál nyugodt, még én is, aki pedig nem szeretek sokat autóban tartózkodni, csak ha én vezetek. De én sose vezetek, ill. egyszer és ez Kálmánnak szerintem legalább tizenkét ősz hajszálába került.
Ellenben ha egy tehén fekszik az úton, akkor lassítanak.
Gyönyörű textiljeik, ruháik, sáljaik, satöbbijeik vannak, ellenberger az emberek műszálas ingekben és gatyákban mászkálnak és ojan szettekben, mintha mindenki tesco utalványban kapná a fizetését.
Amikor elindultunk picit féltem,hogy majd egész nap vakargathatom a pasikat Annáról, de meglepően tartózkodóak, illetve azt hiszem,hogy inkább félénkek a férfiak. Mindenki nagyon megnéz minket, de nem zavaró.
Azt hiszem a magasságom jobban felkelti az érdeklődésüket,mint a lányok.
Szerintem tízszer annyi kép készült rólam, mint Annáról. Megfigyeltem, hogy a legbátrabb odajön és megkérdi nem-e lehetne-e fotózkodni így együtt, mi ketten, két jó haver a szubkontinensen. Ijenkor körbenéztem, nem láttam senkit, gondoltam, na jó gyorsan toljuk le. Abban a pillanatban, mikor mondom ékes angolsággal, hogy oké, megjelenik valahonnan húsz ember és csoportba, ketten, fekvő- és guggolósor fotók készülnek. Majd mindenki bemutatkozik és nagyon boldog. Ami a legfurább, hogy én is.
És ha van a közelben egy láthatóan idegen fehér nő, nekem mondják, hogy kérdezzem meg a nőt, hogy lefotózhatják-e?
Hihetetlen.
Két nap alatt két focimeccset láttunk. Hinnétek? Imádják a focit és rengeteg pája van. A habitus kicsit más ugyan, de jól nyomják. Az elején fura volt, hogy nincs anyázás, páros lábbal lágy részekbe rúgás,a nézők nem szidják a nézőt és az ellenfél cserejátékosát nem dobják be a patakba. Minden szabájtalankodás után elnézést kérnek, a bal szélsőik valamiért nagyon jók. Meglepően kevés a távoli kísérlet, ziccerig játsszák a hejzetet. kábé a hetvenedik perc tájékán megértettük miért. Az egyik centerhalf huszonötről egy egészségeset elvállalt, a labda elkerülte a kaput és a mögötte elhejezkedő öltözőkomplexumot, majd fojtatta útját egy áthatolhatatlannak tűnő őserdő felé. Majd megszűnt létezni. A labdaszedő kisgyerek nem túl nagy lelkesedéssel indult utána, majd némi gondterhelt nézelődés után, hagyta csudába az egészet.
Este pedig mikor már a kapufa is aluszik, megjönnek a tehenek, és szépen leheverednek a pájára játszani egy meccset, palak paneer-ba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése